A hátizsákos alternatív fiatalokból senki se jön már Magyarországra. Leszarják, nem kíváncsiak a Sziget fesztiválra, sem a 41ben kötött török baráti szerződésre, sem az 56ban pörgött pesti srácok emlékére, sem a rendszer váltás győztes, milliárdos rétegére. Nem hiszem hogy 3:2 re győztek. Ezek jöttek, láttak, győztek.
(Próbáltam én már visszaszívni a szavakat a számba…)
Mai napon Göteborgban sightseeingeltünk. Nem street fundraising hálisten… Bettivel és Andrással vittük ezt véghez. Jól éreztem magam.
Reggel, 7kor felébredtem az ő ébresztőjükre, majd visszaaludtam és 8kor a sajátomra riadtam ismét. Lementem, reggeliztem majd útnak indultunk. Nelu vitt minket, mert ő ment a templomba. 11 előtt rakott ki minket a belvárosba, megkerestük Bettiék szállását, mert ők ott maradtak ma éjszakára, hisz holnap utaznak onnan haza. Közben részese lehettem egy családi vitának, miszerint hova induljunk először, és azt hogyan tegyük. 
Aranyos volt. Utána András mondta, hogy már egész jól megy nekik lámpaláz nélkül előttem. Mármint a vitatkozás. 
Szóval odaértünk a szállásukhoz, (az én asszisztálásommal, mert a kezembe nyomták a térképet, hogy én “vezessek”) Szerencsésen megérkeztünk, elfoglalták a szállást, majd útra keltünk a sightseeingre. Először egy kis utcákban lejátszódó esemény közepén találtuk magunkat. Telis tele emberekkel, nagyon hangulatos kis vásárral, közben mazsorett bemutatóval. Szép dolgokat láttunk ott.
Aztán tovább álltunk. Beértünk a belvárosba, rájöttünk, hogy éhesek vagyunk. Miközben étel után kutattunk, meg meg álltunk egy egy bolt előtt. Sikerült “berángatnom” őket egy Lushhoz hasonlatos boltocskába, ahol majdnem vettem is valamit. (Ja, az egész városnéző körút előtt megkértem őket, hogy ha kell akár alkalmazzanak erőszakot annak érdekében, hogy ne vegyek semmi textíliát.) Ezután nagynehezen megtaláltuk a kedvünkre való eledellelőhelyet, egy sushibárt. Nagyon finomat lakmároztunk e remek japán specialitásból, pálcikával, szójaszósszal, ahogy kell. 
Ezt követően bekukkantottunk egy shopping centerbe, ahonnan röpke 2óra múlva keveredtünk ki. Mindezen út közben, találtam sok sok sok aranyos boltot, és benne sok sok aranyos dologgal. A fél várost felvásároltam volna. De, csak egy dolgot vettem. Ami titok.
3óra körül, egy félreértés következtében, Nelu és Liviu picit idegesen és késésben érkeztek meg, hogy felvegyenek engem és hazafelé vegyük az irányt. Én roppant elégedett volta, a napommal, és jó kedvem volt. Van is. Annak ellenére, hogy itthon azzal fogadtak, hogy ezentúl nem használhatom a lenti fürdőt. Ami a jobbik fürdő. Na most a szitu az, hogy két fürdő van a házban, egy lent, egy fent. És kiírták a lentiek a lentire, hogy csak a lentiek használhatják. Szóval azt hiszem, lesz néhány necces menetem még ezzel kapcsolatban, ugyanis én nem vagyok hajlandó használni a fentit, mert kicsi és ronda és ahhoz, hogy használjam, át kell mennem egy 4fős szobán.
Igen, ez az itteni élet. Harc és harc. Egyébként tényleg. Nagyon rossz így a légkör, hogy már mindenkinek tök elege van, és nem tudják kezelni. De komolyan. Annyira gyerekesek, egyszerűen nem tudják kezelni a felmerülő problémákat, csak elkezdenek veszekedni, meg harcolni. Nem is értem. Még csak fel sem merül bennünk, hogy nem veszekedéssel oldjuk meg e problémákat. Tisztelet a kivételnek. Hálistennek van.
Holnap még várnak a leafletek, de kedden már csak a preparation, szerdán pedig nyomás el innen Osloba, csütörtökön repcsi haza!
Jó étvágyat!
